Eddig általánosságban igyekeztünk számba venni a jó nyelvtanár ismérveit, és még nem tértünk ki arra, hogy a nyelvtanár hatékonysága azon is múlik, hogy mennyire képes idomulni a tanítványok személyiségéhez, illetve inspirálni őket. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy csoportos vagy egyéni nyelvórákon veszünk részt, hiszen a két oktatási helyzetben teljesen eltérő módon kommunikálunk, tanítunk, tanulunk, dolgozunk.

Milyen a jó egyéni nyelvtanár?

Az egyéni nyelvtanárnak lehetősége van kissé megismerni téged (már nem az élettörténetedet, de a személyiségedet, illetve a tanulási, stresszkezelési, problémamegoldó, emlékelőhívó és teljesítménykényszerhez kapcsolódó stratégiáidat) és alkalmazkodni a tapasztaltakhoz. Ehhez kell, hogy legyen emberismerete, intuíciója, némi bölcsessége, érdeklődése, széles körű ismeretei és/vagy tapasztalatai a tanítási módszerekről. Nem baj, ha kreatív abban a tekintetben, hogy hogyan „piszkálja ki” a tanítványaiból a teljesítményt, és nagyon-nagyon jó, ha úgy tud jutalmazni, hogy az tovább izzítsa a tettvágyadat.

A jó személyes nyelvtanárnak talán nem kell annyira szigorúnak lennie, mint amikor csoportot tanít, hiszen a haladás tempóját együtt határozzátok meg. Ugyanakkor jó, ha következetes (kijelöl határokat, és be is tar(tat)ja őket), hogy ne ússzatok el teljesen, és hogy ellensúlyozza eredendő lustaságod, munkamániád, más irányú elkötelezettségeid miatti lógásodat. 

A jó nyelvtanár – bár kiváló nyelvtudással rendelkezik, és így nehéz zavarba hozni – érezhetően készül az óráira. Ha mégis belefuttok olyan témába, amiben elbizonytalanodik vagy nem tud egyértelmű választ adni, akkor megígéri, hogy utánanéz és meg is teszi a következő alkalomig.

A jó nyelvtanár nem hisz saját kizárólagos jelentőségében (vagyis hogy mindent csak tőle tanulhatsz meg), hanem megtanít arra, hogy milyen forrásokból szerezhetsz még tudást. Mutat olyan helyeket az interneten (szótárakat, szótanulóprogramokat, nyelvi fórumokat, online felmérőket, stb.), ahol kiélheted a tudás iránti vágyadat.

A jó nyelvtanár nem kezeli a nyelvet a világmindenség önálló, steril objektumaként, hiszen a nyelv egy (vagy több) ország, kultúra kifejezőeszköze. Akkor tudod igazán a magadévá tenni, ha mindig körbelengi az adott ország hangulata, átszövi annak kultúrája. Magánórán van lehetőség sztorizni (persze az adott nyelven), eredeti nyelvű irodalmat és aktuális sajtót olvasni), történelmet és mitológiát böngészni – vagy éppen bulvárjellegű híreket fordítani.