A húsvét a keresztény világ hívő lakóinak legnagyobb ünnepe volt évszázadok óta, mire napjainkban mindenkit érintő, gyakran teljesen vallásmentes ünnep lett – legalábbis hazánkban. Hagyományai részben így is megmaradtak, és a legtöbb család – bár már nem ismeri a szimbólumok jelentését – sonkát eszik, piros tojást fest, csokinyulat ad a gyermekeknek ezekben a napokban. 

A keresztény világ többi részén (Nyugat- és Dél-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, stb.) szintén ünneplik a Jézus kínhalálát három nappal követő feltámadást és a tavasz kezdetét. A természet újraébredésével összefüggésben a húsvéti ünnepkörben gyakoriak a termékenységhez, újjászületéshez kapcsolódó szimbólumok, amelyek a különböző országok jellegzetes szokásaiban is megjelennek.

Kellemes húsvéti ünnepeket! Joyeuses Pâques! Happy Easter! Frohe Ostern! Buona Pasqua! Wesołych Świąt Wielkanocnych! God påske! ¡Felices Pascuas! C праздником Пасхи! イースターおめでとう Καλό Πάσχα! Hyvää pääsiäistä! Selamat Paskah! Milostiplné prežitie Veľkonočných sviatkov! สุขสันต์วันอีสเตอร์ Paşte fericit! Paskalya bayramınız kutlu olsun! فِصْح سعيد 

(Elnézést kérünk minden kimaradt nyelvet tanulótól!)

A nagyvilág az egyik legkülönlegesebb húsvéti szokásként tartja számon a hazánkban dívó locsolkodást (és a kicsit ritkább „vesszőzést”, amikor barkaággal jelképesen szépre csapkodják a lányokat). Ebben az egyedi „termékenységi táncban” csak Szlovákia és Csehország a társunk. Anglia egyik kis falujában érdekesen értelmezik a tavaszünnep fogalmát: két kiválasztott férfiúnak lehetővé teszik, hogy végigcsókolja a teljes női populációt...

Vannak országok, ahol a húsvét ünnepét a Mindenszentek ünnepéhez hasonlóan jó alkalomnak tartják a szellemek élők közé furakodására. Emiatt Finnországban fekete ruhába öltöztetik a gyerekeket, és az arcukat is bekenik korommal, hogy elrejtsék őket az ártó szellemek elől. A teljes biztonság érdekében még seprűt is adnak a kezükbe. Szintén a túlvilággal lépnek kapcsolatba a spanyolok, akik Nagycsütörtök éjjelén haláltáncot járnak faluhosszat. 

Svájcban a vizeket is ünneplik ezen a napon, emiatt a szökőkutak gazdag húsvéti díszítést kapnak. Festett tojásokkal, szalagokkal és virágokkal hasonlóan ékítik fel a forrásokat és mindenféle vizet adó helyeket, mint mi itthon például a májusfát. Németországban húsvétkor égetik el a kiszáradt karácsonyfa-maradványokat. Így a két ünnep, amely Jézus életének kezdetére és végére épül, összekapcsolódik, továbbá a máglya jelképezi a tavasz fényének és melegének győzelmét a tél hidege és sötétsége felett. 

Ausztráliában a boltok polcai húsvétkor nem csokinyulakkal, hanem csokibilbykkel vannak tele. A bilby az ottani őslakos kisrágcsáló, amely a mi nyulunkhoz hasonlóan szaporaságával jelképezi az új életet.