Sajnos Magyarország még mindig meglehetősen hátul kullog a személyenként elsajátított idegen nyelvek számában annak ellenére, hogy néhány évtizeddel ezelőtt (kicsivel a rendszerváltás után) meglehetősen megugrott hazánkban a(z önjelölt) nyelvtanárok száma. Abban az időben sokan azt gondolták, hogy ha többé-kevésbé beszélnek egy idegen nyelvet, akkor arra is alkalmasak, hogy másokat megtanítsanak rá. Természetes, hogy ez nincs így, a nyelvtanulásnak megvan a maga módszertana, amelynek révén sikereket érhetünk el. Nézzük, milyennek kell lennie az idegen nyelv oktatójának ahhoz, hogy lelkesen haladjunk előre a folyamatban, ahol „meg kell tanulnom még néhány segédigééét”!

A jó nyelvtanár diplomás. Ezzel lehet vitatkozni, hiszen magas szintű nyelvtudást és empatikus, inspiráló attitűdöt is lehet szerezni felsőoktatási tanulmányok nélkül. Ugyanakkor a főiskolán-egyetemen sokrétű módszertant tanulnak a hallgatók, nem utolsósorban a nyelvismeretüket is ellenőrzik, továbbá kötelező a gyakorlati idő kitöltése is, ami nemcsak a tanulóknak, de a leendő tanárnak is lehetőséget ad arra, hogy eldöntse, valóban neki való-e ez a pálya.

A jó nyelvtanár nem arról ismerszik meg, hogy kiválóan tudja alkalmazni a megtanult módszertant, hanem arról, hogy szenvedélye a tanítás. Ennek jegyében rajta tartja az ujját a tanítás mint szakma ütőerén, kutatja az új és innovatív módszereket, keresi a formabontó ötleteket. Szívügye, hogy az órák ne csak hatékonyak, hanem élvezetesek és emlékezetesek is legyenek, hiszen kutatások is kimutatták, hogy ha a megtanult dolgok élményekhez kötődnek, sokkal könnyebben előhívhatóak lesznek később.

A jó nyelvtanár nem öncélúan alkalmazza ezeket a módszereket, azaz nem szerepel a saját óráján. Ügyel arra, hogy az eszköz ne temesse maga alá a célt, vagyis hogy a nyelv elsajátítása maradjon a központban. Ugyanakkor keveset beszél, nem zavarja meg a tanulókat a folytonos kiigazítással, és véletlenül sem szégyeníti meg őket.

A jó nyelvtanár olyan módszert választ, amely gyakorlatias és beszédközpontú, az adott anyagot az életből vett példákkal támasztja alá. Sokat beszélteti a tanulókat, valós szituációkat teremt.

Folytatjuk!