Bizony épp itt az ideje, hogy korrigáld, ha ennek az információnak nem lennél még a birtokában! A címben említett hölgy emberi ésszel szinte felfoghatatlan mennyiségű nyelv (szám szerint 16) birtokában a világ első szinkrontolmácsainak egyike (vélhetően a magyarok között az első) volt. A birtokolt nyelveket – amelyek mindegyikével saját megfogalmazása szerint pénzt keresett – önállóan sajátította el, a heroikus munka során egyedi módszereket kialakítva. Tapasztalatait több könyvben publikálta is.

Magát „lingvistának” nevezte, amely kifejezéssel arra kívánt utalni, hogy a nyelvtanulást tekintette az életében az egyik legnagyobb örömforrásnak. Bizony, jól olvastad, nem a közel másféltucat nyelv birtoklását, nem a nyelvek révén keresett pénzt, hanem az egymás után kiválasztott nyelvek elsajátítását élvezte a legjobban!

Hihetetlen, de a napokban (egész pontosan május 26-án) volt a 36 éves évfordulója annak az elképesztő eseménynek, hogy magyar űrhajós először világköri utazásra indult. Farkas Bertalan akkor 1 hetet töltött az űrben a Szojuz 36 fedélzetén, kalandjairól a mai napig nem győz mesélni a kíváncsi gyermekeknek és felnőtteknek. Ha megkérdezünk egy kicsi gyermeket, hogy mi lesz majd, ha nagy lesz, a jediséget egészen biztosan követi majd az űrhajós szakma iránti vágy – természetesen a realitás felé elmozdulás jeleként. 

Kereken 120 éve volt az első újkori olimpia, amelyet több mint 1500 év kihagyással az ókori olümpiai játékok után kezdtek újra szervezni. Idén is lesznek játékok, ráadásul rendhagyó lesz a helyszín: az ünnepi évfordulós sporteseményt első ízben Dél-Amerikában, közelebbről Rióban rendezik meg.

Egészen biztosan emlékezetes esemény lesz, hiszen az utolsó pillanatban 27%-kal bővülő büdzsé mellett több mint 70 ezer önkéntes segítségével hozzák tető alá a rendezvényt.

Ha lelkes nyelvtanuló vagy, már biztosan hallottál az eddig 16 alkalommal megrendezett Nyelvparádéról – a nyelvtanulási lehetőségek vásáráról. Számtalan izgalmas programja a nyelvtudás gyakorlati alkalmazásának módjait járja körbe, miközben a kiállítók a nyelvtanulási lehetőségek egész sorát mutatják be az érdeklődőknek.

Természetesen idén is lesz Nyelvparádé a Millenárison (szeptember 9-11-ig), és az előző évi tapasztalatokra építve most még színesebb és érdekesebb lesz a program.

A táncosok azt mondják, hogy a lélek minden rezdülését, a legcizelláltabb érzelmeket is ki lehet fejezni az emberi test mozgásával. Elmondható minden gondolat, sőt még gondolattá nem formálódott sejtések és benyomások is. Megmutathatóak a tudattalan mélyén lüktető, felismerésre váró, szunnyadó félelmek és szörnyecskék vagy éppen kipattanásra készülő virágbimbók, burjánzásra kész csodás életcsírák.

Bizony, napjainkban annyi a könnyen elérhető és még könnyebben emészthető audiovizuális információ, hogy az ember gyakran el is felejtkezik arról, hogy kezében egy könyvvel bekucorodni a fotelba milyen öröm. Emlékeztessen most erre mindenkit az április 23-án esedékes szerzői jogok napja, amely talán nem véletlenül esik a nagy drámaíró, Shakespeare halálának napjára.

Nem kerek dátum, de a gyorskaja szerelmeseit biztos érdekelni fogja, hogy 61 éve, április 15-én nyitott meg a McDonald’s első gyorsétterme Chicago egyik külvárosában. A testvérpár – Richard és Maurice McDonald – nem akkor kezdte a kapkodó flamósok kiszolgálását, hiszen '37 óta hot dog büfét üzemeltettek. De amikor feltűnt nekik, hogy a hamburger a legmenőbb étek, teljesen átálltak arra, majd sikeresen behálózták vele az egész világot.

Különleges kezdeményezés járja be a világot, amelynek segítségével nem hiányt pótolhatunk, hanem egy adott élmény megélése helyett/mellett új benyomásokkal gazdagodhatunk.

Bár nem piros betűs ünnep, azért elég sok helyen megünneplik világszerte a bolondok napját, amelyre az első írásos utalást Chaucer Canterbury mesék című művében találhatjuk meg 1392-ből. Később, a XVI. század Franciaországában találhatunk nyomokat a bolondozás ünnepének formálódására: IX. Károly 1564-ben április 1-ről január 1-re tette át a hivatalos évkezdet napját, innentől kezdve az emberek a „hamis” évkezdetkor hamis, bolondos álajándékokkal kezdték el meglepni egymást. Napjainkra ebből már többnyire csak a meglepetés maradt.

A húsvét a keresztény világ hívő lakóinak legnagyobb ünnepe volt évszázadok óta, mire napjainkban mindenkit érintő, gyakran teljesen vallásmentes ünnep lett – legalábbis hazánkban. Hagyományai részben így is megmaradtak, és a legtöbb család – bár már nem ismeri a szimbólumok jelentését – sonkát eszik, piros tojást fest, csokinyulat ad a gyermekeknek ezekben a napokban. 

A keresztény világ többi részén (Nyugat- és Dél-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, stb.) szintén ünneplik a Jézus kínhalálát három nappal követő feltámadást és a tavasz kezdetét. A természet újraébredésével összefüggésben a húsvéti ünnepkörben gyakoriak a termékenységhez, újjászületéshez kapcsolódó szimbólumok, amelyek a különböző országok jellegzetes szokásaiban is megjelennek.